2013-05-14 15:43

A külföldi kiküldetésről

Kategóriák: A világ hírei, A világ hírei, Német hírek, Német hírek

A külföldi kiküldetésben élőket „Expatriótáknak“ nevezik. A munkáltatók többször a már meglévő munkavállalóikat küldik ki külföldre (1-5 évre). Ezáltal egyre nagyobb az „Expatrióták” száma világszerte. Miután ez a jelenség egyre inkább elterjed, az elmúlt időben több tanulmány is foglalkozik az „Expatrióták” életével. Milyen tapasztalatokra és megfigyelésekre sikerült ezen a téren szert tenni?

 

 kep

 

Mennyi fizetést kap egy „Expatrióta”?

 

A bér megállapítása a küldő ország bérezési rendszere és bérszínvonala alapján történik, és ehhez adódhatnak olyan pótlékok, amelyek a küldő és a fogadó ország közötti különbségeket hivatottak kompenzálni. Az egyik ilyen pótlék a megélhetési-költség-növekedési pótlék , amelynek az a célja, hogy a termékek és szolgáltatások vásárlása során a kiküldött munkavállaló ugyanazt az életszínvonalat tudja biztosítani maga és a családja számára, mint amit otthon megszokott. Ennek a mértéke függ az éves fix jövedelemtől és a kiutazó család méretétől. A kiküldetési pótlék a két ország közti életminőség (éghajlat, természeti környezet, közbiztonság, politikai stabilitás) kompenzálására szolgál.

 

A letelepedési és visszatelepedési támogatás?

 

További bérjellegű juttatás lehet a letelepedési és a visszatelepedési támogatás. A letelepedési támogatás egyszeri juttatás, amely arra szolgál, hogy a kiutazáskor felmerülő kisebb berendezési tárgyakat a munkavállaló beszerezze magának. Mértéke általában egy havi alapbér vagy néhány ezer euró értékével megegyező összeg. A visszatelepedési támogatás célja az, hogy a visszaköltözéskor a munkavállaló kisebb felújítást, bútorcserét tudjon végezni az otthoni lakásában. Mértéke hasonló a letelepedési támogatás mértékéhez.

 

Hogyan oldja meg a cég az “Expatrióták” költözködését?

 

Fontos minden “Expatrióta” számára a lakás illetve ház kérdése. Milyen a lakás, illetve ház nagysága és minősége (a környék jellege, megközelíthetősége)? A ház illetve a lakás mérete általában a kiutazó családtagok számától és a betöltött munkakör jellegétől függ. A munkáltató meghatározza a havi bérleti díj és rezsiköltség szintjét a különbözõ családméretek (egyedülálló vagy gyerekes család esetében) és a munkakörök presztízse alapján. A cég általában segít a lakáskeresésben és kapcsolatot tart helyben ingatlanirodákkal. Ezeken keresztül történik a lakás ill. ház keresése.

 

Hogyan oldják meg a bútorozást azokban az országokban, ahol nem jellemző a bútorozott lakások kiadása? Ebben az esetben a munkáltató többféle módon biztosíthatja a lakás bebútorozását: biztosít egy meghatározott egyszeri juttatást a bútorok beszerzésére, vagy a bútorok bérletét fedezi egy havi meghatározott összegig, vagy pedig nagyobb mértékben átvállalja a költöztetési költségeket, amely segítségével az “Expatrióta” otthoni bútorait viszi magával.

 

Létezik iskoláztatási vagy óvodai támogatás a gyermekek részére?

 

Amennyiben fedezi a cég az iskoláztatási vagy óvodai költségek egy részét, akkor általában az angol vagy német nyelvű óvodák/iskolák (British és American schoolok) tandíját fedezik. A finanszírozásba viszont szinte sohasem tartozik bele a felsőfokú oktatás költsége.

 

A hazautazások költsége, Expat-tanácsadó, gépkocsi és nyelvtanulás

 

A munkáltató általában fizeti a hazautazások költségét. Évi 1–3 hazautazást fedeznek

a munkáltatók az egész család számára. De az is előfordul, hogy a cég meghatároz egy adott keretösszeget, amely egy évre vonatkozik és azon belül utazhat a munkavállaló és a családja.

 

A munkáltató általában segítséget nyújt az “Expatriótáknak” a különböző helyi adminisztratív kötelezettségek terén. A különböző ügyek elintézésre egy erre specializált munkaerőt vesznek fel a céghez (Expat-tanácsadót), akihez az “Expatrióta” minden problémájával fordulhat.

 

Hogy jár-e gépkocsi a munkakörhöz és hogy használható-e magáncélra is, az cégenként különbözik. A gépkocsi típusának a meghatározásakor viszont figyelembe veszik az adott ország sajátosságait (pl. terepjáró a sivatagos terepeken).

 

A legtöbb cég biztosítja a munkáltató nyelv tanulását még a munka megkezdése előtt és az adott országban is. A családtagok közérzetét is jelentősen befolyásolja a helyi nyelv ismerete, ezért több cég ennek a költségét is átvállalja.

 

Mennyi ideig tart egy külföldi megbízatás?

 

A leggyakoribb az 1–3 év közötti kint tartózkodás. Elmondható, hogy a tervezett időtartamot átlagosan az esetek felében sikerül tartani, de minden harmadik kiküldetés tovább tart az eredetileg tervezettnél. Ennek számos oka lehet: nincs helyi utánpótlás, bővült a cég vagy a feladatkör, nem megfelelő a tervezés. Tehát a kint tartózkodás ideje szinte mindig nyitott.

 

Családdal vagy egyedül?

 

A házastárs számára a munkáltatók jellemzően nem vállalják munkahely biztosítását. Azt a tényt, hogy a munkavállaló családdal együtt utazik ki, általában egyéb elemek biztosításakor veszik figyelembe (pl. a lakás mérete, a hazautazás fizetése a családtagok számára is, iskoláztatási támogatás). Viszont a cégek nem fizetnek pótlékot kifejezetten azzal a céllal, hogy a kiutazó házastárs kieső jövedelmét kompenzálják. Egy nemzetközi felmérés adatai szerint az elmúlt évekhez képest nőtt azon házastársak/partnerek aránya, akik munkát végeznek a kint tartózkodás ideje alatt is. Egyre gyakoribb jelenség az is, hogy a pár mindkét tagja számára fontos a karrier. Emiatt történhet meg az, hogy a visszautasítás egyik leggyakoribb indoka a házastárs karrierjével kapcsolatos.

 

Mely országok jelenleg a legfelkapottabb célpontok?

 

A Távol-Kelet, ezen belül is Kína és India. Pedig ezek az országok jelentik az “Expatrióták” számára a legnagyobb kihívást, szinte az élet minden területén: kultúra, nyelv, éghajlat, oktatás, étkezés, infrastruktúra, higiénia, és még sorolhatnánk tovább. További kihívást jelentő országok a rangsorban Japán és Oroszország, szintén a kulturális nehézségek miatt. Érdemes megemlíteni a közel-keleti országokat is, ahol az “Expatrióták” száma évről évre folyamatosan növekszik, és a lakosság meghatározó részét teszik ki (például Szaúd-Arábiában 20%, Kuvaitban több mint 50%, az Egyesült Arab Emirátusban és Katarban pedig 80% felett). Ebben a régióban a gyorsan fejlődő „can do” környezetet kedvelik az üzleti élet szereplői.

 

Néhány dolog, amire viszont ajánlatos ügyelni ebben a térségben: a Ramadan

ideje alatt rövidebb a munkaidő, alacsonyabb a hatékonyság, napi szünetet kell, illetve ajánlott biztosítani az imádkozásra a muszlim munkavállalók számára. A magánéletben pedig: az alkoholfogyasztás egyes közel-keleti országokban tiltott, míg másokban is csak bizonyos helyeken (esetleg szállodákban) lehetséges, a nők számára konzervatív öltözék javasolt (nem csador és kendő, de hosszú szoknya vagy nadrág és zárt felső).

 

Hogyan érdemes felkészülni a külföldi kiküldetésre?

 

Nagyon fontos különböző szemináriumokon vagy tréningeken részt venni, illetve web- vagy CD-alapú programokkal felkészülni a célországra. A leggyakoribb oka a korai, a megbízatás lejárta előtti hazautazásnak családi jellegű problémák, ezek között is vezet a házastárs/partner elégedetlensége az idegen országban. A családi okokat követi a kulturális beilleszkedés problémája. Ezért nagyon fontos, hogy a kiutazó a partner is megfelelően felkészüljön a kint tartózkodásra. A kint lét első időszaka kicsit hasonlít a mézeshetekhez, majd ezt követi egy sokkhelyzet, mind az “Expatrióta”, mind a partnere számára, ez körülbelül az első 1-2 hónap tájékán alakul ki. Azonban ez a sokkhelyzet általában az “Expatriótának” – akit a napi munkája és a teljesítendő feladatok lekötnek – nem olyan mély, mint a partnerének, akinek jellemzően ebben az időszakban még nincs munkája, és ő az, aki megküzd a mindennapi nehézségekkel is. Amennyiben sikerül megbirkózniuk ezzel az első 4-5 hónappal, akkor a közérzet beállhat egy normál szintre, amely alatta van ugyan a kezdeti, „majdnem mézeshetek” állapotnak, de lehetővé teszi a kint tartózkodást.

 

Mi történik, ha az expatrióta tovább marad?

 

A további kint maradásnak számos oka lehet. Maga az „Expatrióta“ akar maradni,

mert megkedvelte az országot és a munkakörülményeket (esetleg házastársat

talált ott magának), vagy nem tudnak a számára a küldő országban újabb munkakört felajánlani, vagy a cég szeretné, ha maradna még továbbra is. Az utóbbi esetet kivéve jellemzően nem tarthatja meg az “Expatrióta” a különböző pótlékokat és juttatásokat a továbbiakban. Egy átmeneti időszakban (ez éveket is jelenthet) folyamatosan megvonhatják tőle az expat elemeket, és átállíthatják a helyi fizetési struktúrára, sőt a nemzetközi gyakorlat szerint minden negyedik esetben – átmenet nélkül – azonnal megtörténik a váltás a helyi struktúrára.

 

Mire lehet számítani a megbízatás lejárta után?

 

A nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy általában nincs garancia. Annyit tudnak ígérni a munkáltatók (minden negyedik esetben), hogy alkalmazzák majd a hazatérő munkavállalót, néhányan valamilyen hasonló szintű munkakört ígérnek. Az “Expatrióták” között általában magasabb a fluktuáció, mint a többi munkavállaló esetében. A gyakorlat azt mutatja, hogy kb. minden második hazatérő “Expatrióta” elhagyja a cégét a hazautazást követő második éven belül.

 

Mangold Krisztina

 

kep