2013-10-29 19:49

A szimbolizmus magyar nagymestere: Csáky Lajos festészete és kertje_OLD

Kategóriák: Kultúra

Minden alkalommal, amikor Csáky Lajos képeire és gyönyörű kertjére gondolok, álomszerű jelenetet látok magam előtt: a romantika egyik lobogó hajú és ábrándos tekintetű, fiatal költője – talán Novalis, Brentano, vagy épp Heinrich Heine – ódon falak között sétál, és egy könyvet olvas elmélyülten a mulandóságról és az örökkévalóságról. Mindig is így képzeltem el a romantika hangulatát, és ennek földi megvalósulását találtam meg néhány nappal ezelőtt Csáky Lajos képeiben és kertjében – a kecskeméti előváros, Petőfiváros szívében.

 kep

 

A kert, mint eleven művészet

 

Óriási vaskapu választja el az előváros rendezett házait Csáky Lajos mesebirodalmától. Az ismert festő a kapuban fogad minket, és a szó szoros értelmében „bevezet saját világába”. Eszembe jut, hogy vajon hányszor figyelhette már meg a kertjébe belépő vendégek csodálkozó arckifejezését. Számára ez a kert életének egyik legtermészetesebb része, ami a kezdetben – két évtizeddel ezelőtt – még spontán, szinte magától, később viszont már tudatosan tervezve „alakult” körülötte. A látogató először egy szokatlanul sűrű növénytengert, hosszabb időzés, szemlélődés után pedig egy melankolikus, titokzatos kertet fedezhet fel magának. Közben pedig a művész olyan szaktudással és akkora lelkesedéssel mesél zöld birodalmáról, hogy azt érezzük: nála – más nagy művészekhez hasonlóan – a festészettel párhuzamosan egy másik, egy eleven művészet is megszületett. Ez pedig nem más, mint a kertalkotás művészete.  

 kep

 

Művész és kertje – tartós és mély barátságok ezek. Matisse és Monet, Henry Moore és Emil Nolde művészetük mellett csodálatos kertjeik okán is elismerést vívtak ki, de a kortársak között is több, a kertalkotásban is örömöt lelő művészt találunk. Példa erre Jenny Holzer, Dan Graham, Niki de Saint Phalle, vagy Daniel Spoerri. Kertjeik – bár mindannyiuk életművében meghatározó szerephez jutottak – épp annyira különbözőek, mint maguk a művészegyéniségek, hiszen a kert számukra egyszerre ihlet-forrás és önálló műalkotás. Csáky Lajos elképzelését a művészkertről rengeteg európai utazás formálta, és időközben azt is megállapította, hogy Kecskemét éghajlati viszonyai sokkal többszínű vegetációt tesznek lehetővé, mint Németország, vagy a Földközi-tenger országai.

 kep

 

A művész egyébként a festészet mellett már jó ideje állandóan tanuló kertész is, aki a kertje fejlődését sohasem tudja teljes egészében kiszámítani. A növények néha lassabban növekednek, mint ahogyan remélte, aztán végül magasabbak lesznek, mint gondolta, és szélesebb kiterjedésűek, mint azt eredetileg eltervezte. Nincs ideális állapot, a kert varázsa azt is jelenti, hogy minden részlet újabb és újabb meglepetéssel szolgál. Minél mélyebben tanulmányozza azonban a növények kölcsönhatását, egymáshoz való viszonyát, annál eredményesebb lesz abban, hogy a kert olyan legyen, amilyennek szeretné. A zöld birodalom kialakításához azonban nem csupán növények tartoznak, de kis övezetek is, ahol a művész – téglák és alacsony kis faldarabkák segítségével – tudatosan nézőpontokat és távlatokat teremt.  

 kep

 

A művészet, mint láthatóvá tett gondolatvilág

 

Archaikus kövek, mozaikszerű utak, imádkozó angyalok, sváb sírlapok, és ősrégi, összefonódott gyökerek szegélyezik utunkat a kert hátsó részében megbújó műterem felé. Oda belépve pedig már igazán nem csodálkozunk azon, hogy a képekből ugyanaz a hangulat árad, mint amit a kertben belélegeztünk. Nők a természetben, fatönk-variációk, legyezőszerű levelek és absztrakt tájak….Nem történeteket mesélnek, hanem érzéseket közvetítenek: vágyat, magányt, gyengédséget, vigaszt, vagy sebezhetőséget. Csáky Lajos esténként és éjszakánként is gyakorta dolgozik, és ehhez mindössze az emlékezetére van szüksége. A részleteknek festés közben kell észébe jutniuk – vallja. Erről a munkamódszerről egyébként Caspar David Friedrich is írt, mégpedig csodálatosan: Csukd be a szemed, hogy a lelki szemeddel láthasd a belső képeket, aztán hozd napvilágra, amit a sötétben láttál.

 kep

 

A művészettörténetben (is) minden kezdet nehéz, és amikor végre beköszönt a siker, azt mondjuk: minden úgy jött, ahogy jönnie kellett. Csáky Lajos művészete ma már széles körben ismert, így alig lehet elképzelni, hogy fiatal festőként a képei nem találtak visszhangra. A művész ugyanis új, és Magyarországon addig ismeretlen utakat keresett a festészetben: emlékekből, álmokból, vágyakból alkotott önálló képi világot, ami a nyolcvanas és kilencvenes évek Magyarországán korszerűtlenül hatott, az e fajta érzések és a melankólia ábrázolására nálunk akkoriban nem volt fogadókészség. Így aztán érthető, mekkora örömmel fedezte fel magának Csáky1998-ban, Münchenben – lelki rokonok és példaképek után kutatva – a „Fiúk adoptálják az apákat” című kiállítást Arnold Böcklin és követői műveiből.

 kep

 

Beszélgetés Istenről és a Világról, valamint Böcklinről

 

Csáky Lajossal beszélgetve feltárul előttünk a kultúrtörténet megannyi érdekes pontja és összefonódása, a művész hihetetlenül átfogó tudással mesél az elmúlt évszázadok művészeti irányzatairól. Mialatt az elemzését hallgatjuk, megtudjuk, milyen utat is tett meg a festészet a romantikától kezdve, Arnold Böcklin szimbolizmusán át, Max Ernst és de Chirico művészetéig. A fantázia felfedezése, a tudatalatti és a szürreális álomvilág ábrázolása közös pont mindezen művészek képein. Csáky Lajos titkokat sejtető, melankolikus festményei is ezt a hagyományt követik, tökéletesen érthető tehát, hogy Magyarországon úgy tartják számon, mint a magyar szimbolizmus úttörőjét. Képei telis tele vannak rejtéllyel, titkokkal, és ezeket nézve a beszélgetés végén mi is épp úgy elmélyedünk a meditációban, mint annak idején Novalis, Brentano, és Heinrich Heine.

 

Szöveg: Mangold Krisztina

Fotók: Raster Grafikai Stúdió

(eredeti német szöveg itt olvasható)

(kétnyelvű, német-magyar cikkünk itt olvasható)

 kep

 

 

 

Csáky Lajos szeretettel várja az érdeklődőket egy kellemes kerti sétával egybekötött műterem látogatásra. Végignézhetjük a képeket, és egy pohár bor mellett magyarul és németül is lehetőségünk lesz beszélgetni a művésszel: info@kontaktmagazin.hu

 

kep