2014-07-17 14:55

Fogyasszunk hormonkezelt állatok helyett rovarokat?

Kategóriák: A világ hírei, A világ hírei, Német hírek, Német hírek

Az ipari hústermelés és kihatásai az életmódunkra

Amíg a hús 10-20 éve még olyan luxusnak számított, amit nem mindenki engedhetett meg magának, mára a hús az egész világon, még a feltörekvő országokban is egyre több ember asztalára kerül minden nap. A nagy kereslet miatt sok állatfajta csak gyógyszerek segítségével marad életképes. Az állatok hormonkezelése mindennapos. Az EU-ban pl. a szexuális hormonok használata megengedett. Sok szervezet próbálkozik az élelmezés más formáinak bevezetésével. Így népszerűsítik például a tengeri algákat, mint növényi proteinhordozókat. A másik lehetőség a rovarok fogyasztása lenne.

kep

Napi betevő húsfalatunk

 

Amíg a hús 10-20 éve még olyan luxusnak számított, amit nem mindenki engedhetett meg magának, mára a hús az egész világon, még a feltörekvő országokban is egyre több ember asztalára kerül minden nap. Az Európai Unióban elsősorban a sertéshúst kedvelt: 2010 és 2012 között fejenként és évente átlagban 32,3 kilogramm sertéshúst fogyasztottunk. Ezt követi a szárnyasok húsa 20,8 kilóval és a marha- ill. borjúhús 11,1 kilogrammal. A birka- és kecskehús messze hátul áll a mezőnyben 2,0 kilogrammal.

A sok húst adó fajták csak gyógyszerek segítségével maradnak életképesek

 

Az ipari állattenyésztés haszonállatait mára úgy túltenyésztették, hogy azok mindenféle kártevőkre, betegségekre és időjárási szélsőségekre érzékenyen reagálnak. Ma például csak 3 cég uralja a sült csirke-piac 95%-át; 2 vállalat tulajdonában van a tojók tenyészállományának 94%-a. Ezek a genetikailag egységes, sok húst adó fajták a tenyésztési időszakot csak speciális, fehérjében dús táplálék, drága gyógyszerek és klimatizált környezet segítségével élik túl. Ez a túltenyésztés viszont hosszú távon nem csak a haszonállatok fajtáit (amelyek negyedét már a kihalás fenyegeti), de az élelmiszerek biztonságát is veszélyezteti, mert ezáltal a jövőben várható környezeti problémák, a nehéz piaci és hasonló helyzetek elleni cselekvési lehetőségeket is jelentősen korlátozza.

kep

A rohamosan fejlődő országoknak nagy a húséhsége

 

A középosztály világszerte túl sok húst eszik – egyre többet Kínában, Indiában és sok más fejlődő országban is. Ezekben az országokban fog – a növekvő középosztály határtalan kereslete miatt – a legnagyobb, hús iránti kereslet előállni. A húsfogyasztás Brazíliában, Oroszországban, Kínában, Indiában és Dél-Afrikában (amelyek lakossága együtt a világ népességének 40%-át teszi ki) 2003 és 2012 között évente 6,3 %-al nőtt. Ez 2013 és 2022 között még egyszer 2,5 %-al fog növekedni évente. Fontos tudni, hogy pl. Indiában ezzel egyidejűleg a vegetarianizmusnak hagyományos és elterjedt szokásai léteznek. Felmérések szerint India lakosságának egynegyede, egyharmada vallja magát vegetáriánusnak – a húsevők száma ennek ellenére növekszik. A nyugati életmódhoz való igazodás a hús fogyasztását státuszszimbólummá tette.

A hústermelés értékes erőforrásokat használ fel

 

A világ összes, mezőgazdaságilag használt területének háromnegyedét valamilyen módon állatok etetésére használják. Ezeket a területeket viszont sokkal hatásosabban lehetne hasznosítani, ha azokat közvetlenül az ember számára készült élelmiszerek termesztésére használnák. A gabonatermés – búza és zab – több mint 40%-a vándorol évente az etetővályúkba. Ez majdnem 800 millió tonnának felel meg. Ehhez jön még az olajos magvak darája, mint például a szójaliszt. Kézzelfoghatóan ez annyit jelent, hogy pl. egy currys tyúkmell mint étel előállításához kb. 1,36 négyzetméter termőföldre van személyenként szükség. Egy hamburgerhez már 3,61 négyzetméternyi kell – ebből egyedül  3,38 m² egyedül a húsnak.

kep

 (Rovarok megsütve)

Proteinek alternatív forrásokból

 

Sok szervezet és hálózat próbálkozik az élelmezés más formáinak bevezetésével azzal a céllal, hogy így vissza tudjunk találni a természetes agrárrendszerekhez. Így népszerűsítik például a tengeri algákat, mint növényi proteinhordozókat. Ezek Ázsiában már nagyon elterjedtek: Dél-Koreában fejenként 16,5 kilogrammot, Kínában 7,9 kilót fogyasztanak már belőlük évente. Másik lehetőség lenne a rovarok fogyasztása étkezésünk szerves részeként. Ezt azonban az ipari államokban még meggátolja az irántuk általánosan elterjedt undor. De néhány vállalkozás már próbálkozik ezek bevezetésével is. Így fejlesztett ki pl. a New York-i Exo nevű cég egy proteinszeletet, amely tücskökből készült lisztet tartalmaz. Ez egy nagyon hasznos megoldás, mert a tücsök testének 80%-a az ember által is ehető! Ezzel szemben a sertések és szárnyasok csak 55%-a, a marha 40%-a alkalmas emberi fogyasztásra. A tücsök emellett 80%-al kevesebb klímát károsító metángázt bocsát ki, mint a háziállatok.

kep

 (Saláta tengeri algákból)

A járványos állatbetegségek növelik az ökológiai tudatunkat

 

A nagyüzemi állattartás következményei, mint pl. a madárnátha vagy az elhullott sertések a folyóvizekben történő gondatlan ártalmatlanítása az emberek érdeklődésének nemcsak az iparilag fejlett országokban, de Ázsia jelentős részében is az ökológiai élelmiszerek iránti fokozatos növekedéséhez vezetnek. Az állati, valamint növényi eredetű biotermékek piaca az előrejelzések szerint erőteljesen növekedni fog. Egyedül Indiában a forgalom megötszöröződésével számolnak 2015-re.

A világ legnagyobb húsfeldolgozó vállalkozása a JBS cég Brazíliában

 

Többszörös átvétel után ez az 1953-ban alapított vállalkozás időközben a világ legnagyobb, marha- és szárnyashúst előállító gyártójává nőtte ki magát. JBS világszerte rendelkezik leányvállalatokkal, 150 országba exportál és időközben a világ 10 legnagyobb élelmiszer- és italgyártó konszernjéhez tartozik. A JBS a 2012-es évben elért 38,7 milliárd eurós forgalmával olyan cégeket ver, mint az Unilever, a Cargill vagy a Danone. A vágóhídi kapacitásaik is óriásiak: naponta 85.000 marhát, 70.000 sertést és 12 millió szárnyast képesek levágni.

Az egyszerű, sarki hentes fokozatosan elveszíti jelentőségét

 

A világ nagyvárosai olyan gyorsan fejlődnek, hogy a kis sarki üzletek és hentesek elveszítik jelentőségüket. A hús eladását bevásárlóközpontok és Fast-Food-láncok veszik át. Szabványosított áruk könnyítik meg a tömeges eladást – ezzel az élelmiszer hálózatok óriási hatalomhoz jutnak a szállítók felett, akik kényszerítve vannak az ezek által diktált árak betartására. Ez az árakra gyakorolt nyomás a környékről származó termékeknek sem ad semmi esélyt: a bevásárlóközpontok elterjedésével kiskereskedők milliói veszítették el létjogosultságukat, mert nem tudtak lépést tartani a konkurencia megnövekedett forgalmával.

kep

 (Hentesbolt)

A hormonkezelés mindennapos

 

A hagyományosan tartott kocákat rendszeresen ellátják hormonokkal.  Ennek következtében gyakran fiadzanak akár 15 kismalacot is – jóllehet csak 14 emlőjük van. A “fennmaradó” malacokat gyakran leölik. Az EU-ban a tiltott ún. “hormonhússal” ellentétben (amely alatt a gyorsabb súlynövelés érdekében növekedési hormonokkal kezelt állatok húsát értik) a szexuális hormonok használata megengedett. Ezeket iparilag üzemeltetett istállókban a vemhes kocák terhességi ciklusainak egymásra hangolásához használják, ezzel biztosítva, hogy így megfelelő számú kocák egyidőben elljenek. Rövid, 3 hetes szoptatási időszak után az anyadisznót további hormonadagokkal ismét terhessé teszik – az “üres”, tehát nem teherben lévő anyadisznó csak költségeket okoz.

Tények a 2014-es német húsatlaszból

 

A Heinrich-Böll-Alapítvány, a Német Környezetvédelmi és Természetvédelmi Szövetség valamint a Le Monde diplomatique közös projektje keretében felállított 2014-es húsatlaszban összegyűjtötték a húspiac aktuális irányzatait. A húsatlaszhoz kapcsolódik hamarosan megjelenő következő cikkünk.

Fordította: Istvan Egresi

Forrás:

http://www.wiwo.de/technologie/umwelt/fleischproduktion-zehn-fakten-aus-dem-fleischatlas-2014/7609044.html

További cikkünk ehhez a témához:

A német állattenyésztés disznóságai – sokkoló képek a német tévében

További német vonatkozású cikkeink:

Blankenburg-i botrány: magyarok kiszolgáltatott helyzetben

A német minimálbér (8,50 euró) bevezetése: előnyei és hátránya

Több ezer munkahely fog megszűnni a német minimálbér miatt?

Családon belüli erőszak – már nem tabu téma!

Hová meneküljenek a nők Németországban erőszakos férjük elől?

Kik és hogyan verik át a magyarokat külföldön?

Gyermekkel Németországban: Hová tegyük gyermekünket három éves korig?

Július 1-től olcsóbban lehet az európai külföldön telefonálni

Hihetetlenül érdekes új fagyi kreációk Németországban!

A kenyér Németországban már régóta nem csak táplálék!

Német világörökség: sör, kenyér, Beethoven – és talán a bürokrácia?

Az új német egészségügyi kártya még mindig vitatott

Kutya tartás Németországban: Költséges és körülményes hobbi

Gyermekkel Németországban: A német családi pótlékról

A német nyugdíj hazugságról: Művileg generált generációs vita?

Továbbra is a kivándorlás gondolata foglalkoztatja a magyarokat

Facebook csoportok Németországban élő magyarok számára

Itt is “Flat”, ott is “Flat”. Egész Németország “Flat”-ezik!

Ha nem beszéled a nyelvet – nincs esélyed külföldön!

Tények és tévhitek a külföldi munkavállalásról

Évről évre több magyar vándorol ki Németországba

A német bolhapiacokról és azok német kifejezéseiről

A külföldi kiküldetésről

Munkavállalás Németországban

TOP 10: Németország leghíresebb bevásárlóközpontjai

A felesleges németországi körforgalmakról és a giccses német szobordíszekről

A német szitkozódásokról és a férfi emancipációról

A német választások – Sikerek és kudarcok

 

 

Cikkeink a “Német nyelvtanulás” sorozatunkban:

A német sörfajták és a német sörkultúra kifejezései?

Német nyelvtanulás: Miért érdemes nyelveket skype-on tanulni?

Német nyelvtanulás: Az építőipar legfontosabb német szakkifejezései

5 perc német: Mit jelent a gyakori szólás “Nullachtfünfzehn”?

5 perc német: Mit jelent az “Ich drück dir die Daumen”?

5 perc német: Mit jelent a “Du hast nicht alle Tassen im Schrank”?

5 perc német: Mit jelent a “Toi, Toi, Toi” kifejezés?

Német nyelvtanulás: Németország a szlogenek országa

Német nyelvtanulás: Német-magyar “ásványvíz” szótár (1.rész)

Német nyelvtanulás: “Spezi” – a leghíresebb német üdítőital (2.rész)

Német nyelvtanulás: A legfontosabb német rövidítések

Német nyelvtanulás: Álláspályázatok német nyelven (1. rész)

Német nyelvtanulás: Ivási kultúra kifejezései és szokásai

Német nyelvtanulás: Német köszönési formák és szokások

Német-magyar kisszótár: sörözők, borozók, kocsmák

Német nyelvtanulás: Német-magyar gasztronómiai kisszótár

A német szitkozódásokról és a férfi emancipációról

A német bolhapiacokról és azok német kifejezéseiről

Német nyelvtanulás: A kétnyelvű szövegek segítik a nyelvtanulást