2014-07-23 10:59

Egy orvos kipakol: A modern gyógyászat hét főbűne

Kategóriák: Életmód-Fiatalok, Német hírek, Német hírek

Könyvismertetés:

“Eidesbruch: Ärzte, Geschäftemacher und die verlorene Würde des Patienten”, megjelent a Campus Verlag kiadónál, ára: 18,99 €

 kep

 

Michael Imhof, a würzburgi egyetemi klinika sebésze, az „Eidesbruch – Ärzte, Geschäfte-macher und die verlorene Würde des Patienten“ (Esküszegés – orvosok, üzletelők és a betegek elveszett méltósága”) című könyvében újra meghatározza a hét főbűn fogalmát és bírálja a modern orvostudományt. Ma már nem a betegek jóléte áll a központban, az egészséget már csak üzleti szempontok vezérlik. A modern orvostudományban jó néhány dolog mellé ment, véli Michael Imhof sebészorvos. De létezik még egy sokkal komolyabb orvosi bűn is: a pénzéhség.

 

Az eredeti halálos főbűnök, mint a restség, a torkosság és a bujaság felemlegetése ma már nem időszerű. Sőt már a kevélység, az irigység és a harag is kiszolgáltak. Ami mára egyedül megmaradt az a fösvénység, a kapzsiság – az egészségügyben is. A vádak így hangzanak: segítség nyújtás a betegek felé helyett a haszonszerzés áll előtérben. Orvosok és gyógyszergyártó cégek új betegségeket találnak ki csak azért, hogy a még egészséges emberek pénzéhez is hozzájuthassanak. Korrupt szerződésekben kialakítanak olyan hálózatokat, amelyekben kölcsönösen egymásnak juttatják a betegeket és az egészséggel kereskednek. A kapzsiság az egészségügy rendszerében – halálos bűn. Ennek tartja ezt legalábbis Michael Imhof, a würzburgi egyetemi klinika sebésze.

 kep

 

1. főbűn: A betegségekből és a szenvedésből árucikket csinálni

 

Az egészségügyben egyre inkább a gazdasági szempontok kerülnek előtérbe, magának a betegségnek és a velejáró szenvedésnek egyre inkább mellékszerepe lesz, kritizálja Michael Imhof könyvében. „Szívesen segítünk“ – ezekhez hasonló jelmondatok a betegeket bizalommal és szakmai minőséggel áltatják. Valójában azonban a betegek a különféle ajánlatokból nem a nekik legmegfelelőbbet választhatják ki. Gyökeres változást hozott egyrészt a kórházakban 2004-ben bevezetett esetenként fizetendő átalánydíj (DRG /Diagnosis Related Groups katalógus). Az addig használatos napi elszámolás helyett a kórházak így többnyire eseti diagnózisokkal tudják megkeresni a pénzüket. Amióta ezt bevezették, azóta a klinikai tartózkodások ideje évente átlagosan 2,2 százalékkal, 2010-re például évente 6,82 napra rövidült, azzal a kihatással, hogy olyan betegeket is gyakran hazaküldtek, akik még nem voltak teljesen egészségesek.

 kep

 

Másrészt észlelhető a magasabb tárgyi költségekkel járó kezelések iránti figyelem növekedése. A csípőműtétek, porckorongoperációk vagy a térdízületeken végzett beavatkozások száma az utóbbi időben erőteljesen megnövekedett. Ennek oka nem csak a társadalom elöregedésében, hanem az esetenként fizetendő átalánydíjban is keresendő: a DRG- katalógus szerint például 7000 eurót tesz ki az az átalány, amit egy kórház csípőműtétekért elszámolhat. Porckorongoperációkért az orvosok átlagban 6600 eurót kapnak. Németországban évente 220.000 csípőprotézist operálnak be. Az összes többi európai országgal összehasonlítva ott ez a szám együttesen számítva is csak 300.000 csípőprotézis beültetését jelenti.

 kep

 

2. főbűn: A gyógyszeripari cégek pénzéhsége

 

A gyógyszeripari cégek marketingre kb. még egyszer annyi pénzt szánnak, mint kutatásokra. Ezeket a költségeket azonban másutt újra be kell hozniuk. Ez az oka annak, hogy a gyógyszerek Németországban sokkal drágábbak, mint sok más országban. Vegyük például az aszpirint. A német Gyógyászati Statisztikai Intézet (IMS) kiszámította, hogy ennek a fejenkénti fogyasztása Németországban évente 50 tablettát tesz ki. Franciaországban vagy Skandináviában ez a mennyiség fejenkénti 150 tablettával háromszor annyi.

 kep

 

Nem is csoda, hogy amíg Angliában egy aszpirintabletta csak kb. 2 centbe kerül, addig a németeknek 20 centet kell ugyanazért kiadniuk. Még élesebb az árkülönbség a reuma- és rákellenes készítményeknél. A Glivec nevű rákellenes gyógyszerből Németországban 30 darab tabletta 3500 euróba kerül, míg ugyanazért Svédországban csak 2400 eurót kell fizetni. A Humira nevű reumaellenes szer árkülönbsége Németország és Svédország között 67 százalékot tesz ki. Imhof így kritizál: „A szabadalmaztatott gyógyszerek árait máig is a gyártók diktálják a betegbiztosítóknak.“

 KEP

 

3. főbűn: Az orvosok kapzsisága

 

Egyre több betegben mocorog az elégedetlenség, ha beül az orvosi várószobába. Már ott szembe találkozik a marketingipar termékeivel brosúrák vagy plakátok formájában, amelyek erre is meg arra is egészen speciális szolgáltatásokat ajánlanak – természetesen mindent az egészség szolgálatában. Az orvosi rendelők növekvő költségvetési nyomását és a csökkenő honoráriumokat szem előtt tartva új jövedelmi forrásokat kellett kitalálni: az egyénre szabott egészségi szolgáltatásokat, rövidítve IGeL-eket. Ezeket a kiegészítő szolgáltatásokat a betegeknek természetesen saját zsebből kell fizetniük. Időközben kialakult az IGeL szolgáltatások nagyon szépen virágzó szürke piaca.

 kep

 

Ezeket az IGeL szolgáltatásokat (amelyekbe az olyan megelőző vizsgálatokon kívül, mint a szem belső nyomásának mérése, utazási vagy sportgyógyászati vizsgálatok, a stresszel való megbirkózás kezelései vagy a leszokás a dohányzásról is hozzátartoznak) az orvosok kedvük szerint ajánlhatják addig, amíg azok nincsenek káros kihatásokkal az egészségre. Az orvosok a kiegészítő szolgáltatásoknak azonban örülnek, hiszen ezek a szolgáltatások fellendítik praxisaik forgalmát: az IGeL piac 2012-ben – az AOK betegbiztosító tudományos intézetének (WIdO) becslése szerint – 1,3 milliárd eurós nagyságrendű volt – 70 eurós egyszeri költségeket számítva szolgáltatásonként. Az IGel részesedése egyes orvosi praxisok forgalmában időközben 10 % és 20 % között mozog.

 kep

 

4. főbűn: Korrupció az egészségügyben

 

Minél többet operálnak egy kórházban, annál kedvezőbben alakul azok gazdasági mérlege. Minél több betegnek van speciális kezelésekre szüksége, annál jobban megy a saját praxissal rendelkező szakorvosok sora. És minél több ember hajlik a beszédhibájának orvoslására vagy a hallásának javítására, annál több pénzt hoz ez a nem orvosi szolgáltatók konyhájára is.

 

Az egészségügy rendszeréből elsősorban ez a 3 csoport hasznosul. Ezért nekik is fontos, hogy csak a „megfelelő betegeket kezeljék és operálják“. Az idősebbeken vagy a multimorbid betegeken, akik az üzleti modell alapján túl sokáig foglalják le a kórházi ágyakat, nem sokat lehet keresni. A betegek a helyes irányba terelésére ezért már gyakran léteznek a kórházak és saját praxissal rendelkező orvosok között megkötött kooperációs szerződések.

 kep

 

5. főbűn: Az etikai problémák

 

Minden évben orvosi tanulmányok ezrei jelennek meg. Ezek impozáns számával ellentétben azonban azok haszna a betegekre meglehetősen csekély, így a kritikusok. Több mint 7000 agyvérzést szenvedett beteget kímélhettek volna meg pl. egy agyvérzés elleni klinikai humán gyógyszer vizsgálattól, ha figyelembe vették volna, hogy az azzal kapcsolatban már korábban elvégzett állatkísérletek egyértelműen kimutatták a szer hatástalanságát. Imhof meg van győződve arról, hogy nem csak sok haszontalan, hanem még több hamisított tanulmány létezik. A gyógyszerek hatékonyságát bizonyító, független tanulmányok pedig nagyon ritkák, hiszen “a tanulmányok megbízói sok esetben maguk az előállítók és nekik természetesen érdekük a termékeik elhelyezése a piacon”.

 kep

 

Majd minden harmadik, a rákkal kapcsolatos tanulmány a gyógyszeripar megbízásából készül. Egyúttal ők döntenek a klinikai felmérések formájának és eredményeinek megjelentetéséről is a szakfolyóiratokban. A német orvosok gyógyszerbizottságának  tanulmányából, amely a gyógyszeripari konszernek a gyógyszerek hatásosságát és azok kihatásait vizsgáló tanulmányainak finanszírozását vette nagyító alá, a következő derül ki: a gyógyszergyártó cégek által finanszírozott tanulmányok sokkal gyakrabban hoznak az adott vállalkozás számára kedvezőbb eredményeket, mint a más forrásokból támogatott tanulmányok.

 kep

 

6. főbűn: Az orvosok hiányzó együttérzése

 

A halálfélelem ellen gyakran csak az együttérzés kinyilvánítása és a beszélgetés segít. Nagyon sok rákos beteg azonban ezek nélkül a segítségek nélkül hal meg. Ennek oka sokszor a szakképzett ápolók hiánya. Együttérzés helyett az orvosok gyakran nyúlnak radikális gyógymódokhoz, hogy minden áron meghosszabbítsák a rákbetegek életét. „Szabályosan perverz“ az, ha a haldoklók utolsó napjaiban még „agresszív terápiákkal próbálkoznak“. Nem mindennek, ami lehetséges, van orvosi szempontból értelme.

 kep

 

Ha a rák növekedését a kezelés alatt modern rákellenes szerrel több hónappal sikerül is lassítani, akkor ez még nem jelenti azt, hogy ezek az így kezelt betegek ténylegesen tovább is élnek. Az orvosok megtanulják például, hogy a kezelés időtartama alatt ne legyenek hajlamosak a beteggel együtt szenvedni, mert különben nem tudnának némely a kezelés érdekében tett szükséges intézkedést meghozni. Ehhez gyakorolják bizonyos agyterületük munka közbeni ki- és bekapcsolását.

 kep

 

7. főbűn: Minden áron gyógyítani

 

Diagnózisokat mindenki számára fel lehet állítani. De létezik egyáltalán tökéletesen egészséges ember? Igazából nem. Mindig lehet valamit találni, ami nincs rendben. És ha már semmi testi baj nem található, akkor az egészségügyi ipar kitalál gyorsan néhány új betegséget vagy kibővíti a már meglévő szenvedések körét. Alzheimer, burn-out, narancsbőr, ADHS, magas vérnyomás vagy a krónikus fáradtság-szindróma: manapság már az ábécé minden betűjére és minden személyes kis nyavalyára található megfelelő betegség.

 kep

 

Imhof a “férfiak változó korát” is a betegség mítoszának tekinti. Ha például idősebb férfiak fáradékonyabbak vagy gyengül a libidójuk, akkor annak az új orvosi meghatározások szerint az ún. tesztoszteron hiányszindróma az oka. Imhof ezt nevetségesnek tartja és a “hormonhiányragályt” említi példaként arra, hogyan próbál a gyógyszeripar még az egészségeseken is keresni. Thomas Böhmeke kardiológus is csak gúnyolódni tud ezen: a “Deutsches Ärzteblatt” című orvosi szaklapban új betegséget határoz meg, a “DRGitis”-t – azt a fertőzően terjedő bürokratikus rendellenességet, amely “valamennyiünket oly szörnyen beteggé tesz”, hogy “már 55 éves korunkban nyugdíjba kell vonulnunk”.

 

A gyógyszerezés a jövőben még erősödni fog: ami a múltban normálisnak számított, azt az orvostudomány újabban attól eltérőnek és kezelésre szorulónak ítéli. Erre a fejlődésre jól illik a “Disease Mongering” kifejezés (magyarul: “betegségek kitalálása” vagy “kereskedés a betegségekkel”). Ezzel kapcsolatban elsősorban a gyógyszeripar került a kritika kereszttüzébe, hiszen éppen ez talál ki egyre újabb elnevezéseket vélt betegségekre vagy dramatizál bizonyos hiányokat vagy tüneteket csak azért, hogy ezzel új piacokat szerezzen. De a betegségekkel kereskedés üzletéből a gyógyfürdők, a laborok vagy a divatos orvosi könyvek szerzői is hasznot húznak. Valójában csak néhány megbetegedés teljesen új. Például az a szándék, hogy a férfiak korai kopaszodásából, mint betegségből üzletet csináljanak, jól mellé ment. És ebben az sem segített, hogy a gyógyszeripar által megbízott marketingügynökség megpróbálta a férfiak 30%-át, mint áldozatot feltüntetni.

 kep

 

Amíg orvosok menedzsereknek és részvényeseknek vannak elkötelezve, addig a kezelések során elkövetett hibák éppoly kevéssé véletlenek művei, mint a legutóbbi, közismert szervátültetési botrány. Michael Imhoff sebészorvos és szerző nemrég megjelent könyvében a német egészségügyi rendszer buktatóiról és arról ír, mi nincs ma rendben a modern orvostudományban. Könyvével nem általánosítani akar, hanem a betegeket szeretné felrázni.

 

A könyv megrendelhető itt.

 

A könyvrecenziót írta: Istvan Egresi

 

Hasonló témájú cikkünk:

Vitamin-őrület: A vitaminok szedése bizonyítottan káros!

 

VISSZA A FŐOLDALRA !!!

 

További német vonatkozású cikkeink:

Blankenburg-i botrány: magyarok kiszolgáltatott helyzetben

A német minimálbér (8,50 euró) bevezetése: előnyei és hátránya

Több ezer munkahely fog megszűnni a német minimálbér miatt?

Családon belüli erőszak – már nem tabu téma!

Hová meneküljenek a nők Németországban erőszakos férjük elől?

Kik és hogyan verik át a magyarokat külföldön?

Gyermekkel Németországban: Hová tegyük gyermekünket három éves korig?

Mennyi zsebpénzt adnak a német szülők gyermekeiknek?

Július 1-től olcsóbban lehet az európai külföldön telefonálni

Elveszett az útlevelem külföldön? Csak semmi pánik!

A németek és a szex – számok és tények

Szexriport – érdekességek a németek nemi életéből

Hihetetlenül érdekes új fagyi kreációk Németországban!

A kenyér Németországban már régóta nem csak táplálék!

Német világörökség: sör, kenyér, Beethoven – és talán a bürokrácia?

Az új német egészségügyi kártya még mindig vitatott

Kutya tartás Németországban: Költséges és körülményes hobbi

Gyermekkel Németországban: A német családi pótlékról

A német nyugdíj hazugságról: Művileg generált generációs vita?

Továbbra is a kivándorlás gondolata foglalkoztatja a magyarokat

Facebook csoportok Németországban élő magyarok számára

Itt is “Flat”, ott is “Flat”. Egész Németország “Flat”-ezik!

Ha nem beszéled a nyelvet – nincs esélyed külföldön!

Tények és tévhitek a külföldi munkavállalásról

Évről évre több magyar vándorol ki Németországba

A német bolhapiacokról és azok német kifejezéseiről

A külföldi kiküldetésről

Munkavállalás Németországban

TOP 10: Németország leghíresebb bevásárlóközpontjai

A felesleges németországi körforgalmakról és a giccses német szobordíszekről

A német szitkozódásokról és a férfi emancipációról

A német választások – Sikerek és kudarcok

 

 

Cikkeink a “Német nyelvtanulás” sorozatunkban:

A német sörfajták és a német sörkultúra kifejezései?

Német nyelvtanulás: Miért érdemes nyelveket skype-on tanulni?

Német nyelvtanulás: Az építőipar legfontosabb német szakkifejezései

5 perc német: Mit jelent a gyakori szólás “Nullachtfünfzehn”?

5 perc német: Mit jelent az “Ich drück dir die Daumen”?

5 perc német: Mit jelent a “Du hast nicht alle Tassen im Schrank”?

5 perc német: Mit jelent a “Toi, Toi, Toi” kifejezés?

Német nyelvtanulás: Németország a szlogenek országa

Német nyelvtanulás: Német-magyar “ásványvíz” szótár (1.rész)

Német nyelvtanulás: “Spezi” – a leghíresebb német üdítőital (2.rész)

Német nyelvtanulás: A legfontosabb német rövidítések

Német nyelvtanulás: Álláspályázatok német nyelven (1. rész)

Német nyelvtanulás: Ivási kultúra kifejezései és szokásai

Német nyelvtanulás: Német köszönési formák és szokások

Német-magyar kisszótár: sörözők, borozók, kocsmák

Német nyelvtanulás: Német-magyar gasztronómiai kisszótár

A német szitkozódásokról és a férfi emancipációról

A német bolhapiacokról és azok német kifejezéseiről

Német nyelvtanulás: A kétnyelvű szövegek segítik a nyelvtanulást