2014-08-30 10:11

A “tervezett elavulás” avagy hogyan csapnak be bennünket a gyártók

Kategóriák: A világ hírei

Sokunkkal megtörtént már: a régi, csöves tévékészülékünk 20 éves, hűséges szolgálat után elkezd brummogni és a képernyőn csíkok jelennek meg vagy szeretett, de már 10 éves mobiltelefonunk kijelzője és billentyűzete már úgy elkopott, hogy nem marad más hátra, mint hogy ki kell cserélnünk mind a kettőt. Lelkesen felkeressük a legközelebbi elektronikai piacot vagy telefonos szolgáltatót és boldog örömmel vesszük használatba a legmodernebb, lapos kijelzővel ellátott LCD-s tévénket és mindentudó okostelefonunkat abban a hitben, hogy a mai technikai lehetőségek legmodernebb készülékei vannak birtokunkban. Mégis mekkora csalódás fog érni bennünket!

 

02

 

Természetesnek tartjuk ugyanis, hogy az új készülékek is legalább addig fogják bírni, mint a kiszolgált régiek, hiszen nem kevés pénzt adtunk ki értük. Úgy gondoljuk: az új technika és a sikkes külső megérte. Annál nagyobb a meglepetésünk és a csalódásunk, amikor alig néhány hónap vagy jobbik esetben néhány év elteltével és sokszor bosszantó módon éppen a garanciális idő lejárta után már cserélni kell az okostelefont, a táblagépet vagy a lapos televíziót, de akár a háztartási gépeket is. A várakozással ellentétben rövid időn belül egyszerűen felmondják a szolgálatot és a javításuk a legtöbb esetben nem lehetséges vagy nem éri meg. A gyártók dörzsölik a tenyerüket: a tönkrement terméket ki kell cserélni. De mi lesz velünk vásárlókkal?

 

01

 

A művi öregedés eme folyamatát “planned obsolescence”-nek (tervezett elavulásnak) nevezik

 

A tervezett elavulás (= az obszolencia) az utóbbi évek egyik legnagyobb, fogyasztókat érintő csalása. Nem csoda, ha Németországban számos újság és tévéadó ezzel a témával foglalkozik, könyvet írnak róla, s a Zöldek parlamenti frakciója átfogó tanulmányt szentelt a jelenségnek. Ebben a cikkben összefoglaljuk, mit is jelent a “tervezett elavulás” fogalma és tájékoztatjuk olvasóinkat arról, milyen trükkökhöz folyamodnak a gyártók világszerte, hogy a készülékeiket első pillantásra kívánatossá, de egyre kevésbé tartóssá tegyék. Növelve ezzel a forgalmukat és a profitjukat.

 

03

 

 

Történelmi visszapillantás

 

Gyakran mondjuk valamire, hogy obszolét, elavult, divatjamúlt, felesleges. Pontosan ezt jelenti a latin eredetű nyelvtörő “obszolencia” főnév is: tehát azt a folyamatot, amelynek során valami elöregedik, használaton kívülivé válik vagy elhasználódik. A “tervezett elavulás” jelensége nem új. Fogalma valószínűleg már az 1930-as évek elejéről származik. Bernard London szerző már 1932-ben javasolt egy módot arra, hogyan tudna az Egyesült Államok kilábalni a gazdasági válságból. Könyvének címe: “A depresszió befejezése a tervezett elavulás segítségével”.

 

04
A “tervezett elavulás” meggyőző történelmi példája a Phoebus izzólámpa-kartell üzletpolitikája 1924-ből. Példájukból tanulva akkoriban gyakorlatilag minden nagy izzólámpa gyártó átlagosan 2500-ről 1000 órára csökkentette az izzólámpák élettartamát. Ugyanez a jelenség volt észlelhető a DuPont konszern nejlonharisnyáinál is az 1940-es években. Egyértelmű utalások szerepelnek erre vonatkozólag a Ford cég és a General Motors (GM) vetélkedésének idejéből is: Henry Ford 1927-ig tartotta magát a tartós autó elvéhez, míg a GM szándékosan a divatos formára és a gyors divatciklusokra helyezte a hangsúlyt. Ford veszített: 1927-ben meg kellett szüntetnie a legendás T modell gyártását.

 

05

 

A betervezett elhasználódás: tény vagy mese?

 

Körülbelül tíz évvel ezelőtt az Apple számítógépes cég olyan iPod típusú zenelejátszókat dobott piacra, amelyek akkumulátorai pontosan 18 hónap után mentek tönkre – éppen a garancia idejének lejárta után. Mivel az akkumulátorok tartósan be voltak építve, az ügyfelek nem tudták azokat kicserélni. A felháborodott fogyasztók az Egyesült Államokban az Apple ellen 2003-ban csoportos keresetet nyújtottak be, melynek eredményeként a konszern peren kívüli egyezség keretében ingyen vállalta az akkuk kicserélését és két év garanciát adott rájuk.

 

06

 

De miért csak erre a nyomásra cselekedtek így? Ezt a kérdést vetik fel annak a szakértői tanulmánynak a szerzői, amelyben a fent említett történet is szóba került. A németországi Zöldek parlamenti frakciója száz oldalas tanulmányt mutatott be ezzel a témával kapcsolatban a parlamentnek. Témája: a tervezett elavulás. Az ormótlan kifejezés alatt a “ténylegesen sokkal hosszabb ideig működőképes termékek tervezett, idő előtti elhasználódását” értik.

 

07

 

 

Bosszantó hibák

 

 

Valószínűleg minden fogyasztó bosszankodott már olyan frissen vásárolt márkás termék miatt, amely rövid idő múltán váratlanul felmondta a szolgálatot. A példák száma végtelen:

 

- Akkuk mennek mobiltelefonokban vagy táblagépekben tönkre és nem lehet őket kicserélni, mert nem hozzáférhetők.

 

- Tintasugaras nyomtatókat úgy terveznek, hogy egy bizonyos számú oldal kinyomtatása után egyszerűen felmondják a szolgálatot, jóllehet műszakilag nézve semmi problémát nem okozna további működésük.

 

- Fejhallgatóknak – még a drágábbaknak is – gyakran elszakad a zsinórjuk mégpedig többnyire a dugó csatlakozásánál – csak azért, mert ezeket az érzékeny helyeket nem kellő gondossággal készítették el.

 

- A mosógép ajtaján letörik egy apró műanyag fül és emiatt az egész ajtót ki kell cserélni.

 

- Hőre érzékeny kondenzátorokat tudatosan és tervszerűen építenek be pontosan olyan helyeken, ahol azok egészen biztosan káros hősugárzásnak vannak kitéve, aminek következtében azok elektrolitja rövid, állítólag pontosan kiszámítható használati időtartam után egyszerűen elgőzölög (pl. mosogatógépek, számítógépek vagy tévékészülékek esetében).

 

- A mosógépek motorjaiban van egy apró széncsap, amely lekopik és az egész gépet megbénítja. Ez az apró csap készülhetne fémből is, ami nem kerülne sokkal többe, de megháromszorozná a motor élettartamát.

 

- Bevált módszer az alkotóelemek a szükségesnél kisebb vagy olcsóbb változatának felhasználása is. Erre jó példa a háztartási gépekben (pl. kézi keverőkben) használt műanyag fogaskerekek alkalmazása.

 

- Egyes készülékek dobozait vagy csak drága speciális eszközökkel lehet felnyitni – vagy pedig még azzal sem, mert össze vannak ragasztva.

 

09

 

A példákat lehetne tetszés szerint tovább sorolni a végtelenségig. A tanulmány szerzői több mint 2000 utalást értékeltek ki. Hogyan lehetne ezeket a kellemetlen és a fogyasztók bizalmát jelentősen csökkentő jelenségeket elkerülni? A megoldás egyszerű: nagyobb értékű elemekkel vagy gondosabb feldolgozással jelentősen meg lehetne hosszabbítani a legkülönbözőbb készülékek élettartamát. Ha a gyártók ezt akarnák. De nyilvánvalóan nem ez a céljuk.

 

08

 

A készülékek sokszor nem tudnak mit kezdeni azokkal az alkalmazásokkal, amelyek miatt megszerkesztették őket

 

Az elmúlt évek mértéktelen eladási sikereinek tudatában a „beépített lejáratok“ különösen gyakran lépnek fel az Apple cég készülékeinél. De ez a jelenség más cégek termékeiben is megtalálható. A készülékek egyre gyorsabb lecserélése a cél. Ma a mobil készülékek (telefonok, tabletek, laptopok) uralják a piacot, ezért a “beépített elhasználódás” jelensége ezeknél a termékeknél érezhető a legjobban. A folyamatos szoftverfrissítéseket az arra nem kellőképpen felkészített hardver egyszerűen nem képes követni.

 

10
Ha például valaki megpróbálkozik az operációs rendszer ill. az un. “firmware” frissítésével, akkor annak következtében a készülékek általában egyre lassúbbak lesznek, arról nem is beszélve, hogy sok gyártó nem is tervezi be készüléke frissítését. A fogyasztók azonban nem szeretnének lemondani a frissítésekről, hiszen ezeket az operációs rendszerek gazdái éppen a készülékek megbízhatóbb és biztonságosabb működése miatt jelentetik meg gyors egymásutánban.

 

11

 

Vannak fogyasztók, akik nem akarják elöregedett termékeiket használni

 

Ez egy olyanfajta stressz, amely nem csak azoknál a tiniknél érezhető, akik az iskolaudvaron csoportnyomásnak kitéve a szüleik fülét rágják a legújabb készülékek miatt. Ezt a fajta „lelki elhasználódást“ a gyártóknak tényleg csak közvetve lehet a terhükre róni. „A friss tejnek van lejárati dátuma, de egy táblagépnek nincs“ – véli a Bitkom, a német információs technológiai szakágazatok szövetsége. “Így selejteznek ki manapság tökéletesen működőképes készülékeket erőszakkal – csak azért, mert a fogyasztók új, nagyobb teljesítményű vagy egyszerűen csak divatosabb kütyüket akarnak.” Ami a gyártóknak álom, az a fogyasztóknak viszont drága mulatság, hiszen emiatt egyre rövidebb időközökben kényszerülnek új gyártmányok vásárlására. Ez a művileg létrehozott elhasználódás a fogyasztóknak évente több milliárd euró többletkiadást jelent.

 

12

 

 

A különböző modellek gyors váltakozása

 

Kritikusok szerint a gazdaság a fogyasztókat állandóan változó modell- és divatciklusokkal kényszeríti arra, hogy régebbi termékeiket eldobják és újakat vásároljanak – még abban az esetben is, ha a régi készülékek kifogástalanul működnek. Ez legfőképpen a műszaki újdonságoknál megfigyelhető, mint pl. okostelefonok vagy táblagépek esetében. Ezeknél az újításokat csak morzsánként építik be a készülékekbe, jóllehet azok technikailag sokkal többre lennének képesek. A gyártók viszont tudják: ha minden újítást egyszerre beépítenének a készülékbe, akkor veszendőbe menne minden arra irányuló erőfeszítésük, hogy rávegyék a vevőket a csak néhány hónappal azelőtt megvásárolt készülék újabb változatának megvásárlására.

 14

 

 

A lejárat határidejét beépített számláló adja meg

 

 

A csalódott vásárlók száma pedig nem kevés: a különböző internetes fórumokon hevesen vitatott témákhoz tartoznak a készülékek azon elemei, amelyek bizonyos idő alatt vagy a használatba vételük bizonyos gyakorisága után, egyszerűen tönkremennek. Ezzel a témával már a “Stiftung Warentest” (= a német fogyasztóvédelmi szervezet) is foglalkozott, de eltérő eredménnyel: “A tesztjeink nem mutatták ki eddig sehol, hogy a gyártók tudatosan rossz minőségű alkatrészeket építettek volna be a gyártmányaikba azzal a céllal, hogy azok idő előtt tönkremenjenek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a termékek hosszú élettartamúak lennének” – így a salamoni ítélet. Viszont a Stiftung Warentest is lát okot a kritikára.

 

15
Egész internetes fórumokat töltenek ki például azok a tintasugaras nyomtatók, amelyek bizonyos idő eltelte után azzal a hibajelzéssel mondják fel a szolgálatot, hogy a nyomtatófej meghibásodott. Ha a felhasználók viszont a titkos szerviz menű megfelelő parancsával lenullázták a belső számlálót, akkor a nyomtatók problémamentesen nyomtatnak tovább. De lehet ezt okosabban is csinálni, mint például a Samsung a Galaxy S III vagy S4 modelljeivel. Az egyre laposabbá váló okostelefonoknak nem automatikus velejárója a beépített akku.

 

16

 

A szoftver által okozott korlátozott élettartamról nem illik beszélni

 

 

“A kapitalizmus rémálma az olyan termék, ami soha nem megy tönkre, mert csökkenti az üzleti forgalmat. A jelenlegi gazdasági rendszerünk motorja viszont a fogyasztás. Ezért vagyunk arra kényszerítve, hogy eldobjunk és újra vásároljunk mindent, ahelyett, hogy megjavítanánk – jóllehet ez utóbbi sokkal olcsóbb lenne” – így áll ez az alapvető probléma Jürgen Reuß és Cosima Dannoritzer „Kaufen für die Müllhalde – Das Prinzip der geplanten Obsoleszenz“ (A szemétdombra vásárolunk – A tervezett elavulás elve) című könyvében. A könyvben utalnak például az elmúlt évszázad 20-as éveinek izzólámpakartelljére is. Akkoriban arról gondoskodtak, hogy az izzólámpák idő előtt kiégjenek, ma a nyomtatók mondják fel a szolgálatot – csak ezért, mert egy beépített mikrocsip ezt a parancsot adja nekik.

 

13

 

 

Az elv neve nem véletlenül “tervezett elavulás”, hiszen már kezdettől fogva szándékosan tervezi a berendezések élettartamának megrövidítését. A könyv szerzői arra a következtetésre jutnak, hogy a „tervezett elavulás“ – az olcsó gyártás és a nyersanyagok pazarló felhasználása miatt – a bőségi társadalmak alaposzlopává vált. Következménye pedig a jóléti szemét özöne és az egyre csökkenő erőforrások. Ez olyan fejlődés, amely nem nagyon illik az érintett vállalkozások oly büszkén hangoztatott elveihez.

 

 

04
Ezért kellene a fejlesztéseknél több figyelmet fordítani a beépített anyagok minőségére, a csomagolásuk terjedelmének csökkentésére, a káros anyagok biztonságosságára, a nagyobb energiahatékonyságra és az újrafeldolgozhatóságra. Minden újonnan kifejlesztett Apple termékre található az interneten környezeti utalás. Viszont a szoftver által behatárolt élettartamról nem szól a fáma. Samsung, a nagy versenytárs, aki még az Apple-nél is nagyobb elektronikai termékválasztékkal rendelkezik, elsősorban a termékei vélt vagy valós energiahatékonyságára utal. Az élettartamra utaló pontosabb információkat azonban itt is hiába keressük.

 

21

 

 

A gyártókat nem érdekli a hosszú élettartam

 

Az elhasználódás időközben a növekedésorientált gazdaság legfontosabb tényezőjévé vált. Miért?

 

Ebben mindenekelőtt 3 tényező játszik szerepet: a reklám, a hitel és az elhasználódás.
1. A reklámok azt sugallják: mindig a legújabbra van szükségünk.

 

2. A hitelre szükségünk van ahhoz, hogy megvásároljuk mindazt, amire tulajdonképpen semmi szükségünk nincs vagy amit le sem kellene cserélnünk, mert még működőképes.

 

3. Az elhasználódás egyrészt a “tervezett elavuláson” keresztül működik, amikor a cégek apró alkotóelemeket hagynak az áruikban tönkremenni. Másrészt nagy szerepe van a “lelki elavulásnak” is, amikor hagyjuk magunkat az új modellektől elcsábítani ahelyett, hogy a régit rendbe hozatnánk.
Ezzel a viselkedésünkkel fellendítjük a gazdaságot, előmozdítjuk a növekedést és közvetetten új munkahelyeket teremtünk. Ez csodaszép dolog és működött is sokáig, hiszen egy egész sor új gazdasági ágazat jött létre általa. Csak sajnos van egy apró szépséghibája: nem tarthat örökké. Lassan elfogynak a nyersanyagok és az egyre növekvő szemét mennyiségének problémájával is szembe kell néznünk. Eljutottunk addig a határig, amit 50 évvel ezelőtt még senki sem látott előre: a fejlődést nem lehet állandóan gyorsítani. Nem cserélhetjük naponta az izzólámpáinkat és nem vásárolhatunk kéthetenként új hűtőszekrényt.

 

 20

 

 

Meg tudnánk változtatni az elhasználódás rendszerét a fogyasztási öntudatunk segítségével?

 

 

Meg kell változnunk, mert más lehetőségünk nincs. El kell kezdenünk alternatívákkal foglalkozni, mert ha az erőforrások kimerülnek, akkor annak komoly következményei lesznek, heves konfliktusokhoz és háborúk vezetnek. A pszichológusok már felismerték: minél közelebb a katasztrófa, annál tehetségesebben tudjuk mi magunktól elűzni a fenyegető veszélyt. Ez túlélési stratégia annak elkerülésére, hogy a probléma megoldása helyett ne meneküljünk el pánikszerűen. A problémát viszont fel kellene ismernünk.

 

 

18

 

 

Milyen alternatívákról lehetne szó?

 

 

Három nagyon egyszerű megoldás létezik. Először: a fenntarthatósággal pénzt lehet keresni. Ha én – mint gyártó – olyan izzólámpákat készítek, amelyek 25 évig bírják, megtakarítok egy csomó nyersanyagot, energiát, szállítási költséget és így tovább. Másodszor: az áruk előállításánál meg lehet változtatni azok tervezését úgy, hogy az azokban felhasznált nyersanyagok visszakerüljenek a gyártás folyamatába ahelyett, hogy a szemétbe dobnánk őket. Ha ezt mindenki így csinálná, akkor például a mobiltelefonjainkat olyan gyakran cserélgethetnénk, mint az alsóneműnket. Ez nem okozna problémát, hiszen az erőforrások megmaradnának. Harmadszor: a „gazdagság“ fogalmát másként kellene meghatároznunk. Fel kellene ismernünk, hogy azért vagyunk “gazdagok”, mert egy csomó haszontalansággal vesszük körül magunkat.

 

 

17

 

Hogyan lehetne az „obszolenciának“ véget vetni?

 

 

Léteznek már olyan terméktervezők, akik ügyelnek arra, hogy a termékeket fel lehessen nyitni és meg lehessen javítani. Egyre több helyen találhatók olyan apró műhelyek, ahol szerszámhoz jutva mindenki maga megjavíthatja a termékét. Jók azok az internetes oldalak is, ahol megmutatják, hogy hogyan kell laptopokat szétcsavarozni és megjavítani. Létezik egy csomó barkácsoló kedvű ember is, aki idevágó videókat tesz fel az internetre. Ez azt mutatja, hogy a fogyasztóknak is van hatalma. És ezt az energiát nem szabad alábecsülni.

 

 

19

 

 

De hogyan reagálnak a gyártók a fogyasztók szemrehányásaira? Érdekes módon mindegyik másként. Egyesek még soha nem hallottak semmit az “obszolenciáról” és azt állítják: ha ez rájuk vonatkozva igaz lenne, akkor a vevők a konkurenciához mennének. Ami teljesen felesleges, mert ezt mindenki egyformán csinálja. Vannak olyan gyártók, akik bevallják, de ezt a fajta üzletpolitikájukat azzal indokolják, hogy ez fontos a gazdasági haladás szempontjából. Nem veszik viszont figyelembe, hogy az erőforrások csökkennek és a szemét mindenhol tornyosul. Ez hit és politika kérdése, nem pedig a tényeké.
Egresi István

 

 

VISSZA A FŐOLDALRA !!!

 

További német vonatkozású cikkeink:

A “szegénységi bevándorlás” elleni törvényt elfogadták Németországban

A jól képzett európai fiatalokat Németország tárt karokkal várja

A külföldről megigényelt német családi pótlékról

Az autósok makacssága sok ember halálát okozza (Rettungsgasse)

Miért könnyű Németországban munkát találni?

A fiatalok már csak hazalátogatnak a lassan pusztuló országba?

A német szakszervezeti tagság megéri mindenki számára

A német SCHUFA mindenkiről minden adatot összegyűjt

Szeretnél biztos, állandó munkát? Segítünk megtalálni!

Blankenburg-i botrány: magyarok kiszolgáltatott helyzetben

A német minimálbér (8,50 euró) bevezetése: előnyei és hátránya

Több ezer munkahely fog megszűnni a német minimálbér miatt?

Családon belüli erőszak – már nem tabu téma!

Hová meneküljenek a nők Németországban erőszakos férjük elől?

Kik és hogyan verik át a magyarokat külföldön?

Gyermekkel Németországban: Hová tegyük gyermekünket három éves korig?

Mennyi zsebpénzt adnak a német szülők gyermekeiknek?

Július 1-től olcsóbban lehet az európai külföldön telefonálni

Elveszett az útlevelem külföldön? Csak semmi pánik!

A németek és a szex – számok és tények

Szexriport – érdekességek a németek nemi életéből

Egy orvos kipakol: A modern gyógyászat hét főbűne

Hihetetlenül érdekes új fagyi kreációk Németországban!

A kenyér Németországban már régóta nem csak táplálék!

Német világörökség: sör, kenyér, Beethoven – és talán a bürokrácia?

Az új német egészségügyi kártya még mindig vitatott

Kutya tartás Németországban: Költséges és körülményes hobbi

Gyermekkel Németországban: A német családi pótlékról

A német nyugdíj hazugságról: Művileg generált generációs vita?

Továbbra is a kivándorlás gondolata foglalkoztatja a magyarokat

Facebook csoportok Németországban élő magyarok számára

Itt is “Flat”, ott is “Flat”. Egész Németország “Flat”-ezik!

Ha nem beszéled a nyelvet – nincs esélyed külföldön!

Tények és tévhitek a külföldi munkavállalásról

Évről évre több magyar vándorol ki Németországba

A német bolhapiacokról és azok német kifejezéseiről

A külföldi kiküldetésről

Munkavállalás Németországban

TOP 10: Németország leghíresebb bevásárlóközpontjai

A felesleges németországi körforgalmakról és a giccses német szobordíszekről

A német szitkozódásokról és a férfi emancipációról

A német választások – Sikerek és kudarcok

 

 

Cikkeink a “Német nyelvtanulás” sorozatunkban:

A német sörfajták és a német sörkultúra kifejezései?

Német nyelvtanulás: Miért érdemes nyelveket skype-on tanulni?

Német nyelvtanulás: Az építőipar legfontosabb német szakkifejezései

5 perc német: Mit jelent a gyakori szólás “Nullachtfünfzehn”?

5 perc német: Mit jelent az “Ich drück dir die Daumen”?

5 perc német: Mit jelent a “Du hast nicht alle Tassen im Schrank”?

5 perc német: Mit jelent a “Toi, Toi, Toi” kifejezés?

Német nyelvtanulás: Németország a szlogenek országa

Német nyelvtanulás: Német-magyar “ásványvíz” szótár (1.rész)

Német nyelvtanulás: “Spezi” – a leghíresebb német üdítőital (2.rész)

Német nyelvtanulás: A legfontosabb német rövidítések

Német nyelvtanulás: Álláspályázatok német nyelven (1. rész)

Német nyelvtanulás: Ivási kultúra kifejezései és szokásai

Német nyelvtanulás: Német köszönési formák és szokások

Német-magyar kisszótár: sörözők, borozók, kocsmák

Német nyelvtanulás: Német-magyar gasztronómiai kisszótár

A német szitkozódásokról és a férfi emancipációról

A német bolhapiacokról és azok német kifejezéseiről

Német nyelvtanulás: A kétnyelvű szövegek segítik a nyelvtanulást