2014-09-09 13:01

Hogyan kerüljük el az internetes előfizetési csapdákat?

Kategóriák: A világ hírei, Magyar hírek, Német hírek

Az internetes előfizetési csapdákról (németül: Abofalle)

 

Az elmúlt két évben 5,6 millió német lett áldozata internetes előfizetési csapdáknak, melyek megelőzésére ugyan már törvény létezik. Ennek ellenére a csalók nem nyugszanak és mindig kitalálnak új trükköket. Pimaszságuk még a tapasztalt fogyasztóvédőket is meglepi.

 

01
Peter Müller csak azt szerette volna megtudni, hogyan juthat el lakóhelyéről egy másik városba. A www.routenplaner-24. net című internetes portálon kereste az útvonal leírását, megadva a startot és a célt. De mielőtt az oldal kidobta volna a kért információkat, meg kellett adnia az e-mail címét. Ezen nem is csodálkozott – számtalan oldal megköveteli a regisztrálást. Saját bevallása szerint költségekről sehol egy szót nem lehetett olvasni. Nem sokkal később egy számlát talált az e-mailes postaládájában. A fenti internetes portál állítólagos, egy évig tartó tagság fejében 249 eurót követelt tőle. Nyilvánvalóvá vált: Peter Müllert előfizetési csapdába ejtették.

 

 

Előfizetési csapdáról akkor beszélünk, ha a fogyasztók olyan internetes ajánlatot vesznek igénybe, ami első pillantásra ingyenesnek látszik – de ami által akaratuk ellenére olyan szerződésekbe keverednek, amelyek fizetésekre kötelezik őket. Az ajánlatokban általában ingyenes próbákról, DVD-kről, konyhai receptekről vagy útmutatásokról esik szó – mint a fenti esetben említett útvonaltervező. “Normális esetben senki nem számít az ilyenfajta ajánlatoknál költségekre, hiszen az interneten számtalan, recepteket vagy útvonaltervezést ajánló oldal található, ami ingyenes.” – utalnak erre a német fogyasztóvédők.

 

02

 

Az előfizetési csapdákra nagyon jellemző: a felhasználóktól mindig a nevük és e-mail címük megadását kérik a regisztrációhoz. Ezek birtokában pedig számlákkal és fizetési felszólításokkal bombázzák őket. Az ún. “gomb-megoldás” 2012. augusztus 1-én életbe lépett törvénnyel pontosan ezt a gyakorlatot kívánták megakadályozni. A német fogyasztói minisztérium az oldalak üzemeltetőit figyelmeztető gomb kötelező beépítésével kívánta a költségcsapdák láthatóvá tételére kényszeríteni. A törvény előírja: az utólagos költségeket az oldalon a megrendelő-gomb közvetlen közelében fel kell sorolni. A gombot olyan felirattal kell ellátni, amiből egyértelműen felismerhető annak funkciója. Például: “Zahlungspflichtig bestellen” (fizetési kötelezettséggel járó megrendelés) vagy “Jetzt kaufen” (most megvásárolom).

 

 

Ennek alapján az előfizetési szerződés csak a gomb rákattintásával jöhet létre. A törvény ellenére növekszik a csalási kísérletek száma. Pedig kezdetben úgy tűnt, hogy a törvény hatni fog. Egy hónappal a törvény életbe lépte után a gondokat okozó oldalak 92 %-a eltűnt az internetről. A fogyasztói érdekvédelem a panaszok érezhető csökkenését jelenthette be. Mostanára azonban fordul a kocka. “A csalók lépésről lépésre új lehetőségeket találnak ki az átvágásokra.“ – így egy fogyasztói problémákra specializált ügyvéd, aki újabban hetente többször kap ez irányú megkérdezéseket.

 

03(A fizetés ezen az oldalon csak kis betűvel olvasható az oldal legalján.)

 

 

A probléma: senki nem ellenőrzi az új internetes oldalakat, legalábbis addig nem, amíg valaki újólag csapdába nem esik, és nem kezd el panaszkodni. A sok csaló egyszerűen fütyül a törvényre. Így volt ez a fenti károsult esetében is, ahol a csalók a megbízható útvonaltervező nevét egyszerűen lekoppintották. A költségekre utalást az oldal legalján rejtették el, alig látható halványszürke betűkkel írva, fehér háttér előtt – egyértelműen vétettek a törvény ellen. A fenti portál mögött a panamai Premium Media Service Ltd. és Pable Domainverwaltung nevű vállalatok rejtőznek. Az útvonaltervező mellett próbálkoztak konyhai receptekkel, tetoválási mintákkal és horoszkópokkal is a felhasználók csapdába ejtésére.

 

 

Peter Müller első reakciója az e-mailen érkezett számlára: a Google-ban utánanézett a cég megbízhatóságának. Amit talált: egy csomó felháborodott internetes felhasználót, akik a fórumokon a legszemtelenebb fizetési felszólításokról és fenyegetésekről panaszkodtak. A cég a fogyasztókat hamisított bírósági ítéletekkel félemlíti meg. A cég saját állítása szerint a fenti két esetben a bíró a Pable cég javára döntött. Az ítélet alapján állítólag létrejött a szerződés, mert az indoklás szerint “az ár feltüntetése a használók számára egyértelműen felismerhető”. Peter Müllert ez első pillantásra elbizonytalanította. De hamar kiderült, hogy az ítéletek légből kapottak voltak, maguk a cégek találták ki őket.

 

04(A fizetésre vonatkozó leírás nem közvetlenül a megrendelés mellett áll, így szabálytalan.)

 

 

A fogyasztóvédők szerint a csalók már régóta nem léptek fel ilyen pimasz módra, mint a fenti esetben. Az általuk meghamisított ítéletekkel csak a fogyasztók még erősebb megfélemlítése és fizetésre kényszerítése volt a céljuk. De a csalók ebben az esetben nem voltak túl rafináltak. Az állítólagos bírósági ítéletekben említett ügyiratszámok mind 15-ös számmal végződtek. Egy bírósági ítélet utolsó 2 számjegye azonban mindig arra az évre utal, amikor egy eljárás a bíróságok elé kerül. Tehát még nem is tárgyalt, nem is létező ügyeket hoztak fel példának. A frankfurti tartományi bíróság időközben hivatalosan is óva int az ilyenfajta hamisított bírósági ítéletektől. De sajnos nem mindig lehetséges első pillantásra felismerni, hogy az ügyiratszám igazi vagy hamis.

 

 

A jogban nem jártas és megriadt fogyasztó számára pedig ez szinte lehetetlen. Ezért ajánlatos ilyen levelek kézhezvételekor felhívni azt a bíróságot, ahonnét az ítélet állítólagosan származik. Az ottani alkalmazottak azonnal meg tudják mondani, hogy a megadott ügyiratszám alatti ítélet létezik-e vagy sem. A “gomb-megoldás” kijátszására van még egy másik kedvelt módszer is. A törvény csak vállalkozások és fogyasztók közötti szerződésekre érvényes, de nem akkor, ha vállalkozók között kötik. A csalók ezért újabban előszeretettel próbálkoznak vállalkozók becsapásával, amennyiben szolgáltatásaikat célzottan nekik ajánlják fel. Erre azonban többnyire nem hívják fel az oldalaikon kifejezetten a figyelmet. Sőt még a facebookon is hirdetnek közvetlenül a fogyasztóknak: pl. egy nagyon kedvező árú kerékpárt vagy kamerát.

 

05(Verbraucherzentrale = Fogyasztóvédelem)

 

 

A regisztrálásnál található ugyan egy “Firma” (cég) nevezetű mező. Ennek kitöltése azonban nem kötelező. Ezért tehát gyakran megtörténik, hogy ide magánemberként jelentkező fogyasztók is bejegyeznek anélkül, hogy létező cégbejegyzésük bizonyítékát (pl. adószámot) kérnének tőlük – és máris benne ülnek a csapdában. Különösen pikáns: cégek között nem érvényes a magánszemélyek számára lehetséges 2 hetes szerződéstől való visszalépési jog sem. Ennek tudatában a kétséges cégek nyomás alá helyezik az érintetteket.
Ilyen esetben csak a nyugalom megőrzése segít – tanácsolják a fogyasztóvédők.

 

 

“Az ajánlatnak úgy kell kinéznie, hogy fogyasztó abból egyértelműen felismerhesse: annak nem ő, hanem egy cég a címzettje”. A szerződés csak ennek ismeretében érvényes. Ha a fogyasztók nem tudják egyértelműen felismerni az ajánlatok célközönségét – a cégeket, akkor az ilyen oldalak üzemeltetőinek a “gomb-megoldás” törvényéhez kell tartaniuk magukat. De hogyan reagáljunk, ha a postaládánk tele van állítólagos előfizetések számláival és fizetési felszólításokkal? Semmi esetre ne dugjuk fejünket a homokba, hanem cselekedjünk!

 

06(Verbraucherzentrale Beratungsstelle = A fogyasztóvédelem tanácsadó irodája.)

 

 

Sajnos a csalóknak további lehetőségeik vannak arra, hogy kitoljanak velünk. Jelenthetik például a kifizetetlen számlákat a SCHUFA-nak (írásunk: “A német SCHUFA mindenkiről mindent összegyűjt”), amit azok nem ellenőriznek, viszont a negatív bejegyzés csökkenti a megbízhatóságunkat hitelek felvételénél. A fogyasztói jogvédelemmel foglalkozó ügyvédek ezért a számlák írásban megtett elutasítását ajánlják. Mégpedig mindig tértivevényes ajánlott levél formájában, hogy legyen kezünkben bizonyíték. Ezekhez az elutasításokhoz már találhatóak minták az interneten. A bíróság elé nem sok ilyen ügy kerül. Ott bizony a csalóknak bizonyítaniuk kellene, hogy eleget tettek megjelölési kötelezettségeiknek – mégpedig a szerződés létrejöttének időpontjában. Ezt bizonyítani viszont majdnem lehetetlen és ezzel a csalók is tisztában vannak.

 

 

“A csaló cégek nagyon ritkán szándékoznak bíróság elé vinni az ügyet még akkor is, ha pereskedéssel fenyegetőznek.” – nyugtatnak meg a fogyasztóvédők. Aki tehát ilyen csalási kísérletek áldozatává vált, annak azt ajánlják, hogy forduljon a lakóhelyéhez legközelebbi “Verbraucherzentrale”-hoz (német fogyasztóvédelemhez). Az ottani munkatársak jól tájékozottak az ilyen esetekben és csekély tanácsadási díj ellenében kézbe veszik az ügyet. Egyébként pedig a fent említett fizetős útvonaltervező cég internetes portálja elleni panaszáradat hatásosságát az is mutatta, hogy a www.routenplaner-24.net oldalán időközben feltűnik egy piros betűs utalás a költségekre.

 

 

Végezetül egy kis statisztika

 

 

A Infas piackutató intézet 2014 nyarán 1500, 18 év feletti német polgárt kérdezett meg az internetes csalásokkal kapcsolatos tapasztalatairól. Ha a számokat az egész népességre kivetítik, akkor kb. 5,6 millió német lett az elmúlt 2 évben áldozata előfizetési csapdáknak. Az Infas 2011-ben végzett felméréséhez képest (ahol 5,4 milliónyi károsultat jeleztek), tehát a számuk még növekedett is. Az Infas számításai szerint az elmúlt 3 évben 3 millió megrendelő nem kapta meg az online megrendelt árut, ami 2011-hez képest majd 10%-os emelkedést jelent. Ez gyakran az interneten vásárló fogyasztókat érinti.

 

 

Kb. 10,7 millió német fogyasztó kapott az elmúlt 2 évben saját bevallása szerint jogtalan fizetési felszólítást. Nem feltétlenül kell azonban csalási kísérletekre gondolnunk: a különféle illegális cserebörzék szerzői jogok megsértése miatt költséggel járó figyelmeztetettjei is ide számíthatóak csakúgy, mint az olyan honlapok üzemeltetői, akik szerzői engedély nélkül megjelentetett fotók miatt kaptak ügyvédi levelet. Tehát összegezve: a német törvényhozásnak lesz még a jövőben is tennivalója a fogyasztók internetes védelmével kapcsolatban.

 

Összeállította: Egresi István

 

 

08

 

 

 

 

07

 

További német vonatkozású cikkeink:

A “régi” betegbiztosítási kártya szeptember végével lejár

A “szegénységi bevándorlás” elleni törvényt elfogadták Németországban

A jól képzett európai fiatalokat Németország tárt karokkal várja

A külföldről megigényelt német családi pótlékról

Az autósok makacssága sok ember halálát okozza (Rettungsgasse)

Miért könnyű Németországban munkát találni?

A fiatalok már csak hazalátogatnak a lassan pusztuló országba?

A német SCHUFA mindenkiről minden adatot összegyűjt

Szeretnél biztos, állandó munkát? Segítünk megtalálni!

Blankenburg-i botrány: magyarok kiszolgáltatott helyzetben

A német minimálbér (8,50 euró) bevezetése: előnyei és hátránya

Családon belüli erőszak – már nem tabu téma!

Kik és hogyan verik át a magyarokat külföldön?

Gyermekkel Németországban: Hová tegyük gyermekünket három éves korig?

Elveszett az útlevelem külföldön? Csak semmi pánik!

A németek és a szex – számok és tények

Német világörökség: sör, kenyér, Beethoven – és talán a bürokrácia?

Kutya tartás Németországban: Költséges és körülményes hobbi

Gyermekkel Németországban: A német családi pótlékról

Továbbra is a kivándorlás gondolata foglalkoztatja a magyarokat

Facebook csoportok Németországban élő magyarok számára

Itt is “Flat”, ott is “Flat”. Egész Németország “Flat”-ezik!

Ha nem beszéled a nyelvet – nincs esélyed külföldön!

Tények és tévhitek a külföldi munkavállalásról

A német szitkozódásokról és a férfi emancipációról