2014-09-20 11:41

Hogyan nevezik Németországban a “külföldieket?

Kategóriák: Legolvasottabb cikkeink, Német hírek, Német nyelvtanulás

Minden országban léteznek olyan szavak, amelyek a külföldiekre vonatkoznak. Az U.S.A-ban a külföldiekre a legtöbben a „foreign“ (bevándorló) szót használják, de érdekes módon az „alien“ (idegenek) kifejezés is elterjedt, amelyet az egész világon a földönkívüli lények megnevezésére használnak. Németországban a külföldiekre vonatkozó hivatalos megjelölésekkel a minden napi életben ritkán találkozunk, de a hétköznapi nyelv tele van különböző kifejezésekkel. A német nyelvterületeken viszonylag sok szó jött létre a külföldiek megnevezésére az elmúlt 50-60 évben. Közöttük léteznek pejoratív tartalmú szavak is. Éppen ezért ajánlatos tudnunk, hogy melyiket mikor és milyen értelemben használják? Felsorolásunkat a negatív kifejezésekkel kezdjük, majd a hivatalos és az ajánlott elnevezésekkel folytatjuk.

 

 

„Ausländer“ (külföldi) és „Fremder“ (idegen)

 

Az „Ausländer“ szó tükörfordításban „külföldit“ jelent. De ha valaki abból indul ki, hogy ezt a szót minden probléma nélkül használhatja a hétköznapi életben, akkor nagyon téved. Az „Ausländer“ kifejezés ugyanis negatív értelmű szó. Erre jó példa a Bajor Legfelsőbb Bíróság döntése 1992-ből. Egy büntetőeljárásban az volt a kérdés, hogy egy olasz állampolgárságú férfi a következő mondatot: „Weil ihr Ausländer sei“ (mert Ti külföldiek vagytok) jogosan sértőnek találhatta-e, amikor erre a megjegyzésre pofonnal válaszolt? A Bíróság a döntésében azon a véleményen volt, hogy az „Ausländer“ szót a német férfi sértésként használta és az olasz ember tette az önvédelmi törvény keretében elbírálandó. Az „Ausländer“ szót a mai napig akkor használják Németországban, ha a külföldiekről negatív véleményt alkotnak. Ezért ajánlatos ezt a kifejezést a hétköznapi nyelvben elkerülni, mint ahogy a szintén negatív jelentésű „Fremder“ (idegen) szót is.

 

„Gastarbeiter“ (vendégmunkás) és „Fremdarbeiter“ (idegenmunkás)

 

A Második Világháború után bevándorolt olasz, görög, török munkásokat évtizeden keresztül „Gastarbeiter“ (vendégmunkás) vagy „Fremdarbeiter“ (idegenmunkás) kifejezéssel illették, melyből némi lenézés hallatszott ki. A több százezer bevándorló több évtizedes munkáját idővel egyre jobban elfogadta és értékelte a német lakosság, ami által a „Gastarbeiter“ (vendégmunkás) kifejezés szalonképessé vált. Manapság a „Gastarbeiter“ szót még mindig arra a népcsoportra használják, akik az 50-es, 60-as és 70-es években bevándoroltak Németországba, ezért a kifejezésnek van némi nosztalgikus, múltat felidéző csengése is.

 

„Asylant“ (menekült)

 

Az egyik legnegatívabb hangzású kifejezés: az „Asylanten“ (menekültek, kiejtése: ázülánt). Ez ugyan egy hivatalos megnevezés, mégis a hétköznapi szóhasználatban azokra a menekültekre értik, akik mondva csinált politikai okokból kérnek menedékjogot Németországban. A német lakosság egy része elfogadhatatlannak találja jelenlétüket, amiért a községek vagy városok szélén található konténerlakásokból álló menekülttáborokat kerülik. Mindenféle híresztelésekkel azt a véleményt terjesztik, hogy ezek a menekültek szétszedik a berendezést, meglopják a lakosságot, nem dolgoznak (igaz nem is dolgozhatnak) és az adófizetők pénzén élnek. Az „Asylanten“ (menekültek) eljárása néha évekig is elhúzódhat, mert nehéz bebizonyítani, hogy valós – tehát politikai vagy vallási diszkrimináció miatt – vagy gazdasági okokból érkeztek Európába. Ha hazájukban nincsenek életveszélyben, akkor az eljárás befejeztével felültetik őket a repülőre és visszatoloncolják az országukba. A Frankfurter Allgemeine Zeitung hetilap használta már azt a kifejezést is, hogy: „Asyl-Touristen“ (menekült-turizmus), amely jelenség az újság szerint ellepi Németországot.

 

„Flüchtlinge“ (menekültek) és „Aussiedler“ (kiköltözők)

 

A Genfi Egyezmény értelmében a „Flüchtlinge“ (menekültek) valós politikai okokból érkeznek Németországba. Státuszuk, mint jelenlétük Németországban egyértelműen elfogadott tény. Szintúgy az „Aussiedler“ (kiköltözők) jelenléte. Az „Aussiedler“ egy olyan német származású, de Kelet-Európa valamelyik országában született ember, akiknek családja két vagy háromszáz évvel ezelőtt a német tartományokból vándorolt ki. Akkoriban a túlnépesedett Közép-Európából tömegesen indultak meg német telepesek a Vajdaságba, Moldáviába vagy Erdélybe. Ha ezeknek a német családoknak a leszármazottai (pl. egy Magyarországon született sváb) a szocialista időben Németországba – tehát az „anyaországba“ – visszaköltözni kívánt, akkor megkapták az „Aussiedler“ státuszt. Azzal az indokkal, hogy ezek a német ajkúak a hazájukban nem gyakorolhatták német nemzetiségüket, azonnal megkapták Németországban a német állampolgárságot. A kelet-európai országok rendszerváltása után megszűnt az „Aussiedler“ státusz, mert manapság már minden európai országban gyakorolhatják a kisebbségek saját nemzetiségüket.

 

„Staatsfremder“ (állam-idegen) és „Nicht-Inländer“ (nem bennszülött)

 

Az elmúlt időszakban a külföldiek hivatalos megnevezése egyre inkább a „Staatsfremder“ (állam-idegen) szó terjedt el, mely a tudományos írásokban és társadalmi felmérésekben is meghonosodott. Már olvasható sajtó cikkekben is a „Nicht-Inländer“ (nem bennszülött) kifejezés, amellyel szintén azt szeretnék elkerülni, hogy bárminemű negatív tartalmat hordozó szó kerüljön nyilvánosságra. Az egyébként nehezen kiejthető „Nicht-Inländer“ szót a hétköznapokban csak viccesen szokták használni, utalva ezzel arra, hogy lám ezzel a komplikált kifejezéssel már biztos, hogy nem sért meg senki senkit.

 

„Nicht-Einheimischer“ (nem helybeli) és „Nichtdeutsche“ (nem német)

 

A „Nicht-Einheimischer“ (nem helybeli) és „Nichtdeutsche“ (nem német) szavakkal szintén nem találkozunk a hétköznapokban. Csak statisztikusok használják ezeket a kifejezéseket, ha a televízióban a bevándorlásról tesznek közzé adatokat. Vagy társadalom és politikai kutatók használják ezeket a elnevezéseket, ha a médiában a külföldi munkavállalók helyzetéről vitatkoznak. Mindkét kifejezés enyhén erőltetett, ezért nagy jövőt nem feltétlen jósolunk nekik.

 

„Einwanderer“, „Migrant“, „Immigrant“, „Zuwanderer“

 

Sokkal szebb, érthetőbb és pozitív hozzáállást kifejező megnevezések: az „Einwanderer“, a „Migrant“, az „Immigrant“ és a „Zuwanderer“, melyek mind „bevándorlót“ jelentenek. Ebből a négy kifejezésből háromnak van női megfelelője is: „Migrantin“, „Immigrantin“ és „Zuwanderin“. Sőt a bevándorlók gyermekeire szokták a következő elnevezéseket is használni: „Migrantenkind“ és „Einwandererkind“. Véleményünk szerint ezek a fogalmak nemzetközileg ismert és elismert megnevezések, azonkívül nélkülöznek mindenféle negatív véleményt a külföldiekről.

 

„Ausländischer Mitbürger“, „Menschen mit Migrationshintergrund“, „Nationale Minoritäten“

 

Akik nagyon választékosan szeretnék megnevezni a külföldieket és különösen művelt ember hatását kívánják kelteni, azok a következő kifejezéseket is használják: „ausländischer Mitbürger“ (külföldi honfitársunk) és „ausländische Mitbürgerin“ (külföldi honfitársnőnk), „Menschen mit Migrationshintergrund“ (bevándorló származással rendelkező emberek), „nationale Minoritäten“ (nemzetiségi kisebbségek) és „ausländische Arbeitnehmer“ (külföldi munkavállalók).

 

Egy érdekesség:

 

Már 1972-ben kiírt a Westdeutscher Rundfunk rádió egy pályázatot azzal a céllal, hogy egy új, szebb és jobb kifejezés kerestetik a „Gastarbeiter“ (vendégmunkás) szó helyett a külföldiek megnevezésére. Nagy sikernek örvedett ez a kezdeményezés. Összesen 32.000 beküldött szó közül válogathatott a szakmai zsűri. Érdekesebbnél érdekesebb kifejezések érkeztek. Közülük egy jó néhányat díjakkal illettek. Némelyiket még mai is használják. Az első helyen végzett a ma már közhasználatú: „ausländischer Arbeitnehmer“ (külföldi munkavállaló). A második helyet az „ausländischer Mitbürger“ (külföldi honfitársunk) kapta. A harmadik helyen az „europäischer Mitbürger“ (európai honfitársunk) végzett. Megemlítésre méltók néhány ajánlatok, amelyeknél értékelendő az a hozzáállás is, hogy a külföldieket pozitívan tüntessék fel. Ezek a szavak viszont sohasem honosodtak meg és manapság sem használják őket:

 

- Arbeiter der Brüderlichkeit (a testvériség munkásai)
– ausländische Helden (külföldi hősök)
– ausländische Besuchstätige (külföldi látogatók)
– Bundesrepublikvergrößerer (országbővítők)
– Dankarbeiter (hálás munkások)
– Deutschenhelfer (németeknek segítők)
– Eurobrüder (európai testvérek)
– Förderanten (támogatók)
– Hilfsdeutsche (németeknek segítők)
– Industrieeuropäer (ipari európaiak)
– Integranten
– Konjunkturisten
– Leiharbeiter (bérmunkások)
– Mitdeutsche (majdnem németek)
– Perle vom Süden (a dél gyöngyei)
– Währungshelfer (a pénznem stabilitását segítők)
– willkommene Arbeitskräfte für schlechtbezahlte Arbeit (sok szeretettel fogadott, de rosszul megfizetett munkavállalók)
– Wirtschaftszuwachskollegen (a gazdasági növekedést elősegítő kollégák)

 

Természetesen a beküldött javaslatok között voltak olyan újonnan kreált kifejezések is, amelyek a német polgárok bevándorlással szembeni nemtetszését fejezték ki, mint például: Kameltreiber (teve hajcsárok), Gaukler (trükkölők), Arbeitsplatzräuber (munkahely elrablók) és Parasiten (élősködők).

 

Mangold Krisztina

 

VISSZA A FŐOLDALRA !!!

 

További könyvek, melyeket ajánlunk:

Magyar-Német Képes Szótár: 12.000 szólással és kifejezésekkel

Német nyelvtanulás: “Németül könnyűszerrel”

Factory Outletek és akciós termékek Németországban

Mit ajándékozzak német barátaimnak és rokonaimnak?

 

További németországi munkavállalással kapcsolatos írásaink:

A német Munkaügyi Központok állásajánlatai

Ingyenes tanácsadás magyaroknak Németországban

A jól képzett európai fiatalokat Németország tárt karokkal várja

Miért könnyű Németországban munkát találni?

A német szakszervezeti tagság megéri mindenki számára

Blankenburg-i botrány: magyarok kiszolgáltatott helyzetben

A német minimálbér (8,50 euró) bevezetése: előnyei és hátránya

Több ezer munkahely fog megszűnni a német minimálbér miatt?

Európában a németek túlóráznak a legtöbbet

Az Empátia Balatin képző központ szakképzései és munkaközvetítése

A “szegénységi bevándorlás” elleni törvényt elfogadták Németországban

Kik és hogyan verik át a magyarokat külföldön?

Továbbra is a kivándorlás gondolata foglalkoztatja a magyarokat

Ha nem beszéled a nyelvet – nincs esélyed külföldön!

Tények és tévhitek a külföldi munkavállalásról

Évről évre több magyar vándorol ki Németországba

A külföldi kiküldetésről

 

További német vonatkozású cikkeink:

Most kezdődnek a német bolhapiacok! Hová érdemes elmenni?

A külföldről megigényelt német családi pótlékról

Az autósok makacssága sok ember halálát okozza (Rettungsgasse)

A fiatalok már csak hazalátogatnak a lassan pusztuló országba?

A német SCHUFA mindenkiről minden adatot összegyűjt

Családon belüli erőszak – már nem tabu téma!

Hová meneküljenek a nők Németországban erőszakos férjük elől?

Gyermekkel Németországban: Hová tegyük gyermekünket három éves korig?

Mennyi zsebpénzt adnak a német szülők gyermekeiknek?

Július 1-től olcsóbban lehet az európai külföldön telefonálni

Elveszett az útlevelem külföldön? Csak semmi pánik!

A németek és a szex – számok és tények

Szexriport – érdekességek a németek nemi életéből

Egy orvos kipakol: A modern gyógyászat hét főbűne

Hihetetlenül érdekes új fagyi kreációk Németországban!

A kenyér Németországban már régóta nem csak táplálék!

Német világörökség: sör, kenyér, Beethoven – és talán a bürokrácia?

Az új német egészségügyi kártya még mindig vitatott

Kutya tartás Németországban: Költséges és körülményes hobbi

Gyermekkel Németországban: A német családi pótlékról

A német nyugdíj hazugságról: Művileg generált generációs vita?

Facebook csoportok Németországban élő magyarok számára

Itt is “Flat”, ott is “Flat”. Egész Németország “Flat”-ezik!

TOP 10: Németország leghíresebb bevásárlóközpontjai

A felesleges németországi körforgalmakról és a giccses német szobordíszekről

A német szitkozódásokról és a férfi emancipációról

A német választások – Sikerek és kudarcok

 

Cikkeink a “Német nyelvtanulás” sorozatunkban:

Német nyelvtanulás: Németország a szlogenek országa

Német nyelvtanulás: Alkoholmentes italok elnevezései (1.rész)

Német nyelvtanulás: A legfontosabb német rövidítések

Német nyelvtanulás: Álláspályázatok német nyelven (1. rész)

Német nyelvtanulás: Ivási kultúra kifejezései és szokásai

Német nyelvtanulás: Német köszönési formák és szokások

Német-magyar kisszótár: sörözők, borozók, kocsmák

Német nyelvtanulás: Német-magyar gasztronómiai kisszótár

A német szitkozódások és a férfi emancipáció

 

Új arany pezsgő

22 Karátos Arany pezsgő a TESCO és a METRO üzleteiben. Ára: 1.999 Ft. Kiváló ajándék Esküvőre, Születésnapra, Házassági évfordulóra, Karácsonyra, Szilveszterre és bármilyen ünnepélyes alkalomra. Kövess minket a Facebook-on: https://www.facebook.com/aranypezsgo/   (érdekes információk, party fotók, filmek, díszcsomagolás)